IV.

 

Tomassich Péter aki Györgynek fia és unokája annak az Ivánnak, aki 1661-ben újból nemesi levelet kapott, a XVIII. század elején plébános volt Szent Péteriben Mrezsnice (sv. Petar na Mrežnici) mellett.

Említést tettünk már erről, hogy a Tomassichoknak elkallódott 1622-ben adományozott nemesi levele. Ezt a nemesi levevelet Tomassich Péter plébános találta meg valahogyan Dubovácon Karlovác mellett, és azonnal átadja ezt Lescsében levő rokonainak.56 Így jutottak a Tomassichok első nemesi levelük birtokába.

Tomassich Péter halála napjáig plébánosa volt a Szent Péterről nevezett plébánia templomnak Mreznice mellett. 1716-ban halt meg és eltemették a plébániai templomban a nagy oltár elött , ahol kőlapon a következő felírás olvasható :

 

ADM . RDVS.

PETRVS TOMAS-

SICH LOCI PA-

ROCHVS ANNO

DNI 1716. ( 57 )

Azoknak a Tomassichoknak, kik Lescsében éltek, folytonossan kellemetlenségeik voltak, s folytonosan vigyázniuk kellett arra, hogy nemesi jogaiktól meg ne fosztassanak. A károlváci generális gróf Stubenberg Ferenc 1737-ben öt nemes Tomassichot be akarta a királyi hadseregbe soroztatni, annak alapján, mert a nevezettek földeket bírtak a határőrvidéken Belaj környékén.

E Tomassichok gróf Esterházy József bán védőszárnyai alá menekülnek, aki védelmébe veszi őket, s nemességüket elismervén felmenteti őket a határőrvidéki katonáskodás alól.58

Tomassich Iván, kinek dédapja Iván volt (1661) a XVIII. század közepe táján kezelője gondnoka volt a bosiljevói uradalomnak, még ez időben gróf Auersperg Károly tulajdona volt. Iván bár híven szolgálta gróf Auersperget  nem emelte fel soha fizetését. 1749-ben például gróf Auerspergtől fizetése fejében 141 forint hét és fél krajcárt kellett volna kapnia. Hogy gróf  Auersperg végre Tomassich Ivánt kifizesse, s hogy hűségéért megjutalmazza, megajándékozza őt és testvéreit Györgyöt és Miklóst 1749. szeptember 5-én Zabelsbergben kelt ajándékozási levelében Opelnik, Ertics (Ertić), Perezkova hegy, (Cerje és Vranesevicsevó mögött) helységekkel, és azokkal a tizedekkel, melyeket ezek a falvak a bolsijevói uradalomnak adni tartoztak.59

Amikor 1771-ben Zágráb vármegyében a nemesi levelek hitelesítése történt a Lescsei Tomassichok levelekkel és bizonyítványokkal igazolták kétségbe vonhatatlan nemességüket, s beigazolták azt is, hogy egyenes leszármazottaik azoknak a Tomassich Ivánnak és Pálnak, akik 1661-ben újabb nemesi címeres levelet kaptak. 60

1794-ben 12 nemesi Tomassich-csal találkozunk ebből egy család elköltözik valahová a szlunyi határőrvidékre, talán Belajba.61 Ez utóbbiak is okmányokkal igazolják, hogy leszármazottai Tomassich Pál és Ivánnak ( 1661 ),  Miklósnak (1622 ) és ennek fiainak. Ez időben Lescsében a következő Tomassichok élnek a tizenkettő közül : Pál, Tamás, Miklós, Péter, Mihály (György fia), Máté ( Máté fia ) Péter, Iván és Máté ( Iván fiai ).62

A XVIII. század második felében a Tomassich családnak egynémely tagja elköltözik Magyarországra Szabadkára, s ezek ivadékai 1792-ben nemesi bizonyság levelet kérnek Zágráb vármegyétől, amelyet aztán meg is kapnak. 1794-ben a szabadkai Tomassichok névszerint idősb Iván szabadkai lakos, ifjabb Iván, Máté és Mihály újabb nemesi bizonyság levelet kérnek amelyet aztán meg is kapnak, melyben igazoltatik, hogy egyenes leszármazottai azon Tomassich Ivánnak ki 1661-ben Pál testvérével ismét nemesi címeres levelet kapott. 63

Meg kell emlékeznünk még Tommassich Ivánról, ki György fia , András és Miklós testvére volt , kik Lescsében éltek. Ez az Iván 1776-ban Szent Máriában (Szabadka) élt, és András testvérét is magával akarta vinni Magyarországra. 64

1816-ban említettik Tomassich Mihály, ki rokona volt a lescsei Tomassichoknak. Ez a Tomassich asszeszor volt a Karlovác melletti Dubovácban. Ennek felesége Paffa Konstancija volt. Dubovácban volt házuk és földjük. 65

Lescsei Tomassichok, név szerint Péter és fia Iván, és unokaöccsük Miklós, kik együtt laktak, tulajdonosai voltak a Lescsei fürdőknek. 1816-ban a Karlovácban megkötött szerződés szerint elzálogosítják ezek Lescsei fürdőket és két hold földet 20 évre nemes Presern Fülöpnek, nyugalmazott kapitánynak, 60 forintért. Ebben a szerződésben említés van téve a szomszédos földekről is, melyek Tomassich Iván és Lőrinc (Lovro) tulajdonát képezik. 66

1824-ben Bosiljevó melleti Szkukanacban (Skukanac) élnek nemes Tomassich Márk, József , Mihály és Simon. 67

Tomassich  Fülöp 1826. július 7.-én elad több mint 2 hold földet, mely közel feküdt a lescsei fürdőhőz gróf Nugent Laval a Bosiljevói uradalom tulajdonosának, azzal a feltétellel, hogy gróf Nugen és utódai tartoznak évenként 10 mérő búzát, 10 mérő kukoricát és 10 mérő rozsot adni. Ezen adásvételnél tanukként Tomassich József a falu bírója és Tomassich Tamás szerepelnek.68

Meg kell ehelyütt jegyezni, hogy még ma is egész falura való Tomassich  él e helyen ( Tomašić-selo). Itt Bosiljevó mellett ezek ma is igen értékes régi családi okmányok birtokában vannak s őrzik őket.

 

56 hivatalosan igazolt okmány Dr. Tomassich családi levéltárban
57 leírás közölve: Kukuljević, Napisi című művében
58 acta banalia  a. 1737 no 27 Horv. Orsz Levéltárban Zágrábban
59 okmány Dr. Tomassich családi levéltárban
60 ibidem
61 ibidem hivatalos okmány
62 ibidem hivatalos okmány
63 ibidem
64 ibidem.  Tomassich András Brdovácban később káplán volt
65 ibidem
66 ibidem eredeti okirat
67 ibidem hiteles okmány68 ibidem eredeti okmány

 

Tovább az V. fejezetre